Már az elején lelőve a poént, a címben feltett kérdésre a rövid és határozott válaszom: VAN. Ennyi viszont elég kevés lenne egy blog bejegyzéshez, így bővebben kifejteném, hogy miért gondolom ezt. Azonnal felmerülhet a kérdés, hogy vajon mit tudhat egy közel 40 éves, mai szemmel hihetetlenül elavult számítógép, amit a mai PC-k nem tudnak? Szinte még a kérdés is értelmetlennek látszik. Egyáltalán ki gondolhatja - néhány elvetemült rajongón kívül -, hogy praktikusan van még bármi értelme ezekkel az ősöreg masinákkal időt tölteni. Igazából a C64 helyett írhatnék bármilyen kortárs 8 bites home computer-t, a lényeg nem a gyártó és a típus. Csupán a személyes preferenciáim miatt hoztam fel a Commodore C64-et.

Egy egyáltalán nem egzakt, nagyságrendi műszaki paraméter összehasonlítás, csak a viszonyítás kedvéért:

Azt hiszem ez alapján kijelenthető, hogy egy mai számítógép nagyságrendileg százezerszeres "teljesítménnyel" rendelkezik egy C64-hez képest. Ezek után miről beszélhetünk még? Pedig van egy, de bizonyos területeken fontos és behozhatatlan előnye a C64-nek és a hozzá hasonló öreg vasaknak, amit egy szóval így jellemezhetünk: EGYSZERŰSÉG!

Ez a tulajdonság egy területen lehet nagyon fontos: a számítástechnika oktatásban. Az egy külön kérdéskör, hogy van-e szükség általános számítástechnika oktatásra, és ha igen, akkor ennek elég-e felhasználói szintűnek lenni, de erre most meg sem próbálok választ keresni. Maradjunk azoknál, akik szakmájuknak választják a számítástechnikát, és már pl. szakközépiskolában (szakgimnáziumban) magasabb szinten kell tanulniuk azt. OK, akkor tanítsák a jövő számítástechnikusainak a jelen kor technikáját. Kérdés megoldva. A probléma szerintem pont itt kezdődik. A jelen kor technikája mérhetetlenül bonyolultabb, mint amit egy pár éves képzés során meg lehet tanítani. Élnék a gyanúval, hogy talán nincs is olyan szakember, aki egy korszerű számítógép minden aspektusát részletesen ismeri. Nem is biztos, hogy szükség van manapság ilyen polihisztorokra, mert mint más területeken is, nyilván itt is kialakult már egyfajta szakosodás. Ezt csak egy feltételezés részemről, mert amikor én tanultam számítógép architektúrákat, akkor amit egy PC-ről érdemes volt tudni, az elfért egy párszáz oldalas könyvben, amit egy félév alatt meg is lehetett tanulni. Pedig már egy IBM XT is lényegesen komolyabb gép volt, mint egy átlag home computer. Arra nincs rálátásom, hogy manapság mit és hogyan tanítanak számítógép ismeret keretében, de kétlem, hogy a korszerű PC architektúrát olyan részletesen meg lehetne tanítani, mint annak idején.

Múltkoriban letöltöttem az Intel-től az aktuális mikroprocesszor programozói kézikönyvet. Ez egy 10 kötetes mű, összesen 5000, apró betűkkel teleírt oldal... Ja, és ez csak a procik programozásáról szól. Ebben még egy szó sem esik a memória kezelésről, a buszrendszerről, a perifériákról, a BIOS-ról. Az ezekről szóló könyvek valószínúleg további sok ezer oldalt tennének ki manapság. 

Szóval én azt gondolom, hogy ha meg akarjuk tanítani alap szinten, hogy mi a számítógép, hogyan működik, ahhoz a jelenkori technika már túlságosan bonyolult és összetett. Ezzel szemben egy régi 8 bites gép, a maga primitívségével nagyon jó gyakorló terep, mert hiába egyszerű, alapvetően mindene megvan, ami egy számítógéphez kell. Van processzora, memóriája, perifériái, operációs rendszere, megszakítás kezelése, kép és hang generátora, stb. Igazából olyan, mint egy "igazi" számítógép egyszerű modellje. Az egyszerűtől a bonyolult felé haladva jobban meg lehet tanulni egy dolgot, mintha azonnal a bonyolulttal kezdenénk. Lehet nem a legjobb példa, de ha valakiből profi autó versenyzőt akarnak nevelni, akkor sem egyből a Forma 1-es autóba ültetik bele, hanem már pár éves korában kap egy pedálos lemez autót. Ezen már egy csomó dolgot meg lehet tanulni az autóvezetésről, ami majd később hasznos tudást és tapasztalatot jelent. Aztán jöhet a gokart és így tovább. 

Egy régi 8 bites gép a számítástechnika pedálos játék autója. Kicsi, lassú, egyszerű, de majdnem mindene megvan, mint egy mostani számítógépnek. Aki ennek a működését, felépítését, programozását megérti és elsajátítja, az majd a komolyabb gépeket is könyebben és alaposabban meg fogja érteni. Én ebben látom a dolog értelmét.

Itt fel lehetne hozni, hogy de hát van Arduino, ami egyszerű, kicsi, de mégis modern. Óriási közösség van mögötte, jól használható programozási környezet, stb, stb. Ez igaz, de az Arduino azért messze van egy komplett számítógéptől. Amire kitalálták, arra nagyon jó és hasznos, de nem igazi számítógép, mert hiányzik belőle egy csomó dolog. Pl. nincs operációs rendszere, rendes megjelenítője, beviteli perifériája. Jóformán mindent meg lehet hozzá csinálni a felsoroltakból, de az már egy másik terület, ami túlmutat a számítógép programozási ismeretek megszerzésén.

Határozottan az a véleményem, hogy középiskolai szintű számítástechnika oktatásban még mindig lehetne használni a 8 bites számítógépeket. Persze az már nem járható út, hogy valódi C64-ekkel vagy Spectrum-okkal töltség meg az oktató termeket, de ezen a problémán segítenek az emulátorok. A következő részben (remélem lesz majd ilyen), be szeretném mutatni, hogy én milyen fejlesztői környezetet használok a C64 programozáshoz.

Érdekes egybeesés (Vagy a Nagy Testvér figyelmessége. Kinek-kinek a hite szerint. :-), hogy miközben ezt a blogbejegyzést tervezgettem megírni, az egyik Facebook hirdetés ezt dobta elém:

Szóval úgy látszik, hogy ez nem csak nekem jutott eszembe. :-) Francba, megint elkéstem egy nagy felfedezéssel. Másik hasonló élményem éppen tegnap történt. A 2020. novemberi CHIP magazinban ez a cikk került a szemem elé:

Először csak pislogtam és nem akartam hinni a szememnek. 2020-ban C64 BASIC parancssori utasításokat ismertetnek? Mi van itt? Legközelebb meg MS-DOS 3.1 telepítésről lesz szó? Úgy látszik, hogy el kell telni 30 évnek, hogy valami már annyira régi legyen, hogy újból elkezdje érdekelni az embereket.